Megnyitó előadás szinopszisa

Előadó: Gál Péter

A kis- és középvállalatok, de ezeken belül különösen a mikrovállalkozások helyzete és gazdasági fejlődésben játszott szerepe napjaink gazdasági folyamataiban több szempontból is ellentmondásos. Ez a világon mindenütt így van, a fejlett országokban is és természetesen a felzárkózó gazdaságokban, így hazánkban is. Azok a folyamatok ugyanis, amelyek a globalizációt kialakították (a gazdaságosságot és a keresletet egyértelműen meghatározó technológiai fejlődés, a nemzetköziesülő árú- és tőkepiacok), a KKV-kat és ezeken belül még inkább a mikrovállalkozásokat sajátosan érintik, és másként hatnak önmagukra a vállalkozásokra, illetve tevékenységük makrogazdasági, társadalmi következményeire. Világprobléma, hogy miközben a koncentrált, nagy tőkeerejű, globális stratégiával és tevékenységgel, óriási nemzetközi kapacitásokkal rendelkező transznacionális vállalatok dominálják a technológiai fejlődés irányait, a nemzetközi árupiacokat, és gazdasági súlyuk egyre nagyobb, a gazdasági fejlődést ugyancsak alapvetően befolyásoló kis- közepes- és mikrovállalkozások szerepe mit sem veszített a jelentőségéből. Sőt, az utóbbi években ismét növekvő mértékű a befolyásuk. Emellett ezek a vállalkozások, bár sokszor eltérő okok miatt, de a legfejlettebb gazdaságokban éppúgy, mint a felzárkózó, vagy a fejlődő országokban társadalmi és szociális szempontból is egyre inkább előtérbe kerülnek. Az a gazdaságpolitikai identitás-zavar, ami a globalizáció hatására a nemzetközivé vált gazdálkodási környezet és a nemzeti gazdaság- és társadalompolitikai követelmények miatt kialakult, még határozottabban előtérbe helyezte a mikrovállalkozások szerepét, gazdaságpolitikai ösztönzési lehetőségeinek kérdéseit. A mikrovállalkozások ráadásul egyre fontosabb szerepet kapnak abban a folyamatban is, ami hagyományosan a fejlődő országok problematikájaként volt jellemző, de a globalizáció hatására egyre inkább – bár a fejlődőktől eltérő módon – megjelenik az átalakuló gazdaságokban és a legfejlettebb országokban is. Nevezetesen, a gazdasági, társadalmi dualizálódás, amelynek következtében kialakulnak gazdasági és társadalmi csoportok, teljesen eltérő módon fejlődnek, egymással már szinte nem is „kommunikációképesek”. Ez a folyamat, ha nem állítjuk meg időben, olyan társadalmi dezintegrációhoz vezethet, ami hosszútávon rontja a gazdasági fejlődés, felzárkózás lehetőségeit. Ennek megállítására, illetve a jelenleg nem aktív rétegek gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolására a leghatékonyabb módszer a KKV-k, mikrovállalkozások fejlesztési lehetőségeinek elősegítése. Nem véletlenül került előtérbe mindenütt a világon, így az Európai Unióban is a mikrovállalkozások finanszírozásának kérdésköre.

Az Európai Unió globalizációra adott válaszában, a 2005-ben megújított lisszaboni stratégiában ezért a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a kutatás-fejlesztésre költött kiadások emelése egymást kiegészítő gazdaságpolitikai célként szerepel, noha az ilyen kiadások – vállalati szinten – döntően a transznacionális vállalatoktól származnak. E két folyamat integrált, együttes kezelése nem véletlen. Célja az, hogy az európai vállalkozások 99,8%-át adó, a foglalkoztatásban 67,1%-os, az össz bruttó hozzáadott érték 57,6%-át kitevő kis- és középvállalkozások termelékenysége is nőjön. Az EU-27-ekben a kkv-k termelékenysége a nemzetgazdasági átlag 86,1 %-a. Ezek a célkitűzések kifejezetten relevánsak hazánkban is, ahol a kkv-k mért termelékenysége csak a nemzetgazdasági átlag kb. 50%-a, ami döntő részben abból is származik, hogy Magyarországon az alacsonyabb termelékenységű mikrovállalkozásoknak nagyobb a súlya, mint az EU átlagában. A magyar gazdaságban e cél mellett legalább olyan fontos lehet a foglalkoztatási ráta emelése, ami amellett, hogy az egyik legalacsonyabb Európában, egyúttal a potenciális gazdasági növekedést is csökkenti. A magyarországi mikrovállalkozások fejlesztése ezért alapvető nemzetgazdasági érdek, amelyben az előrelépés a kedvező adózási, jogszabályi környezet megteremtése, a szabályozás egyszerűsítése, átláthatóságának növelése mellett részben a finanszírozási lehetőségek javítása révén valósítható meg. A mikrovállalkozások finanszírozása azonban sok esetben a hagyományos banki módszerekkel csak korlátozottan lehetséges. Ezért nagyon fontosak azok a speciális konstrukciók, amelyek összekapcsolják a fejlesztéspolitikai célokat és a piaci impulzusokat érvényesítő pénzügyi elvárásokat.

Nyomtatható verzió