Bankok microhitel konstrukciói I.

Tóth Gábor (Budapest Bank Nyrt.), Major Gábor (CIB Bank Zrt.), Volksbank Magyarország Zrt.

Előadó: Tóth Gábor

A Magyarországon tevékenykedő mikrovállalkozások száma 600-650 ezer körül. Figyelembe véve, hogy ezen vállalkozások átlagosan 2-2,5 főt alkalmaznak, látható, hogy megközelítőleg 1.500e állampolgár sorsát érinti közvetlenül a mikro vállalkozások helyzete. A bankok mostanában kezdenek erre a nagy sokaságú szegmensre fókuszálni, és elsősorban számlavezetési ajánlataikkal próbálják megszólítani őket. A mikrovállalkozások növekedéséhez azonban ma már ez nem elég. Testreszabott, jól átlátható banki szolgáltatásokat igényelnek, amit nagy számosságuk miatt, a bankok általában standardizálnak. A szektor hitelezési igénye is növekszik, azonban teljesen más megközelítést igényel, mint a kis és középvállalati szegmens hitelezése. Jelenleg még limitált lehetőségekkel rendelkeznek a hitelfelvétel területén, nem jutnak pályázati támogatásokhoz, általában forrás hiányosak. Ráadásul a makrogazdasági hatásoknak való kitettségük, igen erős, fordítottan arányos a vállalkozásuk méretével. A Budapest Bank dedikált mikrovállalkozási tanácsadókkal és személyre szabott szolgáltatásokkal igyekszik az ügyfeleket kiszolgálni. A hiteltermékek átláthatóak, egyszerűek, és ügyfélközpontúak. Így ügyfelei remélhetőleg lojálisak maradnak és nem szívesen váltanak bankot, ami egy hosszútávú együttműködés alapja lehet.

Előadó: Major Gábor

A mikrovállalkozások a hazai vállalkozói piac legnépesebb szegmense, mintegy 700-800 ezer vállalkozást sorolhatunk ide. Ugyanakkor a bankok – és ezt sokszor kritikaként is hallhatjuk – e szegmens számára kialakított finanszírozási gyakorlata, megoldásai nem igazán kiforrottak, termékkínálatuk szegényes, kockázatvállalásuk talán a szükségesnél is konzervatívabb.

A mikrovállalkozások finanszírozásának ez az állapota nem meglepő. Nem is olyan régen az egyéni vagy kisvállalkozó még „gyanús” volt a hatóságok és a gazdaságpolitikusok szemében, és sokszor az átlagember is az „ügyeskedőt” látta benne. A gazdaságpolitika sem igazán tudott eddig mit kezdeni ezzel, a GDP egyharmadát előállító, az exportból bő 20%-kal részesedő szegmenssel. Napjainkban talán már elmondható, hogy kialakult, kialakulóban van egy valódi vállalkozói réteg, amelyik nemcsak adott szakmához ért, hanem tudatosan gazdálkodik is.

A másik oldalról nézve a mikrovállalkozói hitelezési piac nagyjából ott tart, ahol a lakossági hitelezési piac tartott öt-hat évvel ezelőtt. A hagyományos négy-öt nagy banki szereplő mellé sorba lépnek be az új kihívók. Ma már elmondhatjuk, hogy a növekedési elvárások, a piaci igények kikényszerítik a bankokból, hogy ebben a szegmensben is kialakítsák azokat a – méretgazdaságossági szempontból is megfelelő – kockázatkezelési, operációs és értékesítési technikákat, amelyek biztosíthatják, hogy ez a szegmens a stabil növekedés egyik motorja legyen a bankok számára is.

Nyomtatható verzió