Refinanszírozási kerekasztal

Bátora László (vezérigazgató-helyettes, MVF Zrt.), Cserés Ákos (igazgató, Pénz- és Tőkepiaci Műveletek Igazgatóság Refinanszírozási Főosztály, MFB Zrt.), Taksz Károly (Európai Befektetési Bank)

Előadó: Bátora László

Közelmúltbeli gazdaságstatisztikák szerint a magyar vállalatok mintegy 70-75%-a gazdálkodásában nem használ külső finanszírozást. Ugyanez az arány az EU legfejlettebb 15 tagállamában 15-20%. A rendelkezésre álló adatokat tovább elemezve láthatóvá válik, hogy az alulfinanszírozottság a vállalati méret csökkenésével válik egyre jellemzőbbé. Megfigyelhető ugyan, hogy az intenzív verseny hatására a kereskedelmi bankok egyre növekvő érdeklődéssel fordulnak a KKV szektor felé, de ennek ellenére a finanszírozási nehézségek továbbra is a KKV szektor versenyképességének egyik fontos akadályát jelentik. Éppen ezért szükséges a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetét központi eszközökkel is javítani. 2007-től kezdődően az EU strukturális alapjai forrásokat kínálnak olyan támogatási programok megvalósításához, amelyek a KKV-k forrásbevonási lehetőségeit szélesítik. 2007. év végén került meghirdetésre az Új Magyarország Mikrohitel Program, amelyben 83 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a finanszírozási szempontból legnehezebb helyzetben lévő mikrovállalkozások számára. A támogatás formája refinanszírozás, amely a bankrendszert jelenleg jellemző általános forrás szűke idején, a leghatékonyabb segítségnek látszik.

Előadó: Cserés Ákos

A 2003-ban a kis-és középvállalkozások számára meghirdetett kedvezményes kamatozású fejlesztési célú hitelkeretből, amelynek összege napjainkra már 310 milliárd forintra nőtt, 2008 elejére mintegy 3.000 vállalkozás részére, 168 milliárd forint hitelt hagyott jóvá az MFB Zrt. refinanszírozási hitel formájában, aminek szinergiahatása ennek sokszorosa. Az összegek láttán felmerül a kérdés, miért ilyen sikeres ez a hitelkonstrukció?

A refinanszírozási konstrukció kialakításának az volt a célja, hogy a hitelintézeti szektor, azaz a kereskedelmi bankok és takarékpénztárakon keresztül az MFB a mikro- kis- és közepes vállalatok számára a piacon megtalálható fejlesztési hitelekhez képest alacsonyabb kamattal, kedvezőbb kondíciókkal tudjon kölcsönöket nyújtani. A siker egyik titka az, hogy a hitelből gyakorlatilag közel 50 fejlesztési célt, beruházást lehet hosszútávon finanszírozni önállóan is, de a kölcsön akár kapcsolódhat az uniós programokhoz nyújtott támogatásokhoz is. A siker másik titka a refinanszírozási hitelek árazásában rejlik. Az MFB Zrt. a nemzetközi hitelminősítők kedvező megítélésének köszönhetően alacsony felárú forrásokat tud bevonni a nemzetközi pénz-és tőkepiacokról, nemzetközi intézményektől, amelyeket a refinanszírozási hitelprogramjaiban résztvevő, mintegy 40 hitelintézeten keresztül, tovább csatornáztat a vállalkozói szektor számára. Ezen túlmenően, további jelentős támogatást jelent a vállalkozói szektor számára, hogy a magyar állam teljes körű árfolyamgaranciát vállal ezekre a forrásokra. Ez kedvező a költségvetés számára is, mert a közvetlen kamattámogatástól eltérően, az ebben a formában nyújtott támogatások mindenkori összege nem terheli közvetlenül a folyó költségvetési kiadásokat. Az árfolyamgarancia következtében az MFB Zrt. a forintban nyújtott forrásaiért csak euribor* nagyságú kamatot számít fel (jelenleg 4,731%). A refinanszírozási konstrukció lehetővé teszi, hogy a hitelezés kockázatát felvállaló hitelintézetek kockázati felárat számítsanak fel a végső hitelfelvevő minősítésétől és a futamidőtől függően. Ennek mértéke azonban a végfelhasználó felé maximálva van, a jutalékkal és a kezelési költséggel együttesen nem haladhatja meg a 4 %-ot. A refinanszírozás magyarországi modelljét máshol nem alkalmazzák a világon, bár az itthoni tapasztalatokat átadva, több ország keresi a bevezetésének a módját.

E modell egyszerre kedvező mindhárom résztvevőnek:

  • az MFB Zrt.-nek, mert hitelintézeti kockázatot futva, jelentős összegű kihelyezést tud elérni,
  • a hitelintézeteknek, mert olcsó és árfolyamgarantált forráshoz jutnak, és erre alapozva jelentős piacbővülést tudnak elérni a vállalkozói szektorban,
  • és természetesen, kedvező a vállalkozóknak, mert a piacon található fejlesztési hitelnél olcsóbb, hosszú lejáratú hitelekkel tudják bővíteni vállalkozásukat, tevékenységüket.

* EURIBOR: a frankfurti bankközi piacon jegyzett Euró Bankközi Hitelkamatláb. Az aktuális 3 havi EURIBOR a http://www.euribor-rates.eu/ weboldalon kerül publikálásra.

Előadó: Taksz Károly

Az Európai Beruházási Bank (EIB) a 40 000 eurónál nagyobb és 25 millió eurónál kisebb beruházási költséget képviselő projekteket helyi pénzintézetek közvetítésével finanszírozza ún. “Global Loan”-ok (kerethitelek) formájában. Ezen projektek jelentős részét kis és középvállalatok valósítják meg. Az EIB Magyarországon jelenleg tíz vezető pénzintézet részére nyújt ilyen kerethiteleket. A partnerbankokkal a KKV-k finanszírozásának tárgyában folytatott, nemrég lezárult konzultációs folyamat eredményeképpen a kerethitelek igénybevételének feltételrendszere várhatóan még kedvezőbbé válik és leegyszerüsödik. A refinanszirozási hitelek mellett az EIB új stratégiájának megfelelően egyedi vagy portfolió alapú kockázatvállalási konstrukciókat is tervez kialakítani banki partnereivel.

Nyomtatható verzió